Mibe fektessek? Gyakori kérdés.
Elérkeztünk a sorozat harmadik részéhez, amiben nagy vonalakban
bemutatom, milyen típusú befektetések léteznek, és hogy ezek mit is
jelentenek a gyakorlatban. Későbbi cikkekben kivesézem majd ezeket
egyesével, itt most csak egy összefoglaló képet akarok arról adni, hogy
milyen lehetőségekkel is állsz szemben, ha szeretnéd egy kicsit munkára
fogni a pénzed.
Mit jelent az hogy befektetés?
Egyszerűen annyit, hogy azt a pénzt amit megtakarítottál munkára fogd,
vagyis olyan dolgokat vegyél belőle, amik a jövőben remélhetőleg többet
fognak érni, vagy folyamatosan fizetnek neked bizonyos
időközönként. Olyanba ne fektess, amihez nem értesz. Ezt nem én találtam
ki, nálam sokkal okosabb valaki, viszont nagyon igaz. Ezen próbálok
most segíteni. A befektetéseket alapvetően két (plusz egy) nagy
csoportra lehet bontani.
Fizikai befektetés
Egyrészt fektetheted a pénzed “fizikai
dolgokba” (ingatlan, műtárgy, saját vállalkozás, stb.) Ezek olyan dolgok
amiknek az értéke remélhetőleg növekedni fog az idő során. Úgy
gondolom, hogy ezek nagy szakértelmet kívánnak, én például nem állnék
neki hirtelen festményeket vásárolni, vagy ritka autókat azzal a
reménnyel, hogy majd többért adhatom el őket. Fogalmam sincs hogy egy
festmény mennyit ér, azt se tudom hogyan lehet őket egyáltalán
felértékeltetni. Arról sincs fogalmam se, hogy mondjuk hogyan kell őket
tartani, milyen hőmérsékleten, páratartalom, vagy fényviszonyok mellett.
Értékpapírok
A másik nagy csoport az értékpapírok. Ez
nagyon egyszerűen egy darab papír, igazolás ami bizonyítja hogy valamit
birtokolsz. Pontosabban most már nagyon ritkák azok az értékpapírok,
amik papír alapúak, manapság ezeket elektronikusan kezelik, és
értékpapírszámlán lehet nyilvántartani. (Gyakorlatilag egy olyan
bankszámla, amin értékpapírokat, és nem pénzt helyezhetsz el)
Az értékpapírokon belül is két nagy csoportot különböztetünk meg attól függően hogy mit jelent. Az egyik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények). Ez
gyakorlatilag nem más, mint egy elismervény, hogy valaki azért mert
pénzt adtál kölcsön neki, a jövőben több pénzt fog visszaadni. Ezeknek
is több fajtája van attól függően ki az adósod. Például ha te
állampapírt veszel, akkor az államnak adsz kölcsön pénzt, az állam pedig
azt garantálja, hogy a lejáratkor visszakapod a pénzed, plusz évente,
vagy valamilyen gyakorisággal fizet kamatot a pénzedre.
A másik nagy csoport a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (részvények).
Ez szintén egy elismervény, csak itt nem pénzt adsz valakinek kölcsön,
hanem megveszed egy cég (részvénytársaság) egy részét. Ezért a
tulajdonrészért te részesülsz a cég nyereségéből (osztalék), valamint a
jövőbeni hozamokból. Ebben az esetben nincs lejárat, és nincs semmilyen
garancia arra, hogy többet kapsz majd a pénzedért. Azért nem
szerencsejáték ez, de erről majd a részvényekről szóló cikkben
részletesebben.
A +1 (alternatív befektetések)
Természetesen rengeteg más befektetési
forma van, (nyersanyagok, arany, forex, opciók, és számtalan más) ezeket
én az egzotikumokba sorolom, és a fenti idézet miatt azt hiszem hogy az
átlagembernek jobb is ha itt marad. Elég annyit tudni hogy vannak, és
ha érdekel akkor úgyis utánaolvasol, de a befektetések magját a fenti
kategóriák adják. Sokan ide sorolják az ingatlanokat is, ami
technikailag érthető, én mégis az értékpapírokon kívül tradicionális
befektetésekhez sorolom
Végszóként annyit, hogy minden
befektetésnek megvan a kockázata, mindegyikről lesz egy rész ebben a
sorozatban. Ha szeretnél hozzászólni, akkor azt alul megteheted.